Macskaköves utak. A szűk utcákon lebegő, páraszerű köd, amit a fakó napfény sem tud soha teljesen szétzilálni. Feljebb, az emeletek magasságában denevérek csapongnak. Magas hangú rikoltásuk a bőröd alá kúszik, és megborzongat.
Látod az eget?
Itt még csak világosszürke felhők gomolyognak, de ha előretekintesz, egyre sötétednek, míg végül éjfeketébe fordulnak. Olyan fellegek ezek, amik elnyelik a napfémyt, és szinte sosem oszlanak el.
Évente csak egyszer láthatod a napot és a csillagok övezte holdat...
Ezen az egyetlen napon és éjen furcsa, rémisztő lények özönlik el a várost. Némelyik rettenetesen gyönyörű, más gyönyörűen rettenetes, de van, aki egyszerűen csak rémisztő.
Ezen a napon, amikor a legnagyobb a rettenet, a számtalan fajú éjlény szövetséget köt a város lakóival. Sötét függönyök kerülnek az ablakokra, hogy megvédjék az éj gyermekeit a napfénytől. Míg a halandók a szabadban élvezik az égből jött ritka ajándékot, furcsa vendégeik az árnyékba borított házakban várják, hogy előbújhassanak.
És miközben a városban víg ünnep folyik, az
Éjkastély ura magányosan szenved
a sötét termekben...
|